A fog részei, ínygyulladás, rossz lehelet
Csontos képződmények, amelyek alapvető feladata a táplálék feldarabolása, megőrlése. A fogak szabadon álló, látható részét – amely benyúlik a szájüregbe – koronának, középső – a fogíny által fedett – részét a fog nyakának, az alsó – a felső állcsont és az állkapocs fogmedreibe beékelt részét pedig gyökérnek nevezzük.
|
|
Tovább...
|
|
A szájüreg, ínygyulladás, rossz lehelet
A szájüreg két részből áll: a fogsorokon belül elhelyezkedő tulajdonképpeni szájüregre (cavun oris proprium) – ezen belül mozog a nyelv -, és egy másik kisebb üregre az előcsarnokra (vetibulum oris) – osztható, amely a fogsorokon kívül, azok, valamint az ajkak és a jobb és bal pofa között található.
|
|
Tovább...
|
|
A szájba három pár különböző nyálmirigy (glandulae oris)nyílik, melyek savós, nyákos, illetve vegyes típusú váladékot termelnek.
|
|
Tovább...
|
|
|
A nyál az első emésztőnedv, amivel a táplálék érintkezik. A nyálmirigyek termelik, és kivezető csövükön keresztül a szájüregbe ürítik. A nyálmirigyek egyike hígabb, vízszerű, „savós”, a másik része sűrű, tapadó, „nyákos” nyálat termel.
|
|
Tovább...
|
|
Pontosan követhető a szájban a savképződés hatása a fogakra. A helyes és helytelen étkezési szokásokkal párhuzamosan változik(változhat) egész nap a szájban a vegyhatás - pH-érték - a foglepedékben.
|
|
Tovább...
|
|
|
Anatómiai ismeretek 
